Összefogott Nyíregyháza és Beregszász

Együttműködésben és a kiaknázatlan lehetőségek feltárásában látja Nyíregyháza és Beregszász a válságból kivezető utat. A két település pályázati források felhasználásával keres megoldást a hasonló jellegű problémákra. Több mint egymillió-háromszázezer találatot jelez a világ legnagyobb internetes keresője, ha valaki azt a két szót gépeli be: válság és Magyarország. A „válság végére” ellenben már kevésbé kíváncsiak az internetezők, alig háromszázezer találatot jelez a „gugli”. Pedig a válságnak előbb vagy utóbb, de véget kell érnie. Ahogy az olcsó hitelek, a nulla forintos lakásvásárlások kora lezárult, úgy jön el a fellendülés is az optimista forgatókönyvek szerint. A laikus persze csak kapkodja a fejét, mivel nem érti, mitől ralizik a tőzsde az egyik héten, majd mitől zuhannak az árfolyamok alig 24 óra leforgása alatt. Minden úgy néz ki, mint egy felülről szemlélt hangyaboly: kusza, szövevényes és érthetetlen. A szakavatottak azt mondják, a válságok már csak ilyenek, azonban az okosok türelmesek és igyekeznek kiböjtölni a világvége hangulatot, hogy aztán ismét higgadtan lássanak hozzá az építkezéshez. Nyíregyháza és a magyar-ukrán határ túloldalán található Beregszász a legnagyobb nehézségek közepette döntött úgy, egy pályázat segítségével igyekeznek feltérképezni gazdasági lehetőségeiket, és együttműködve próbálkoznak megoldást találni a problémáikra. Az unió peremvidékén ugyanis hasonló megoldásra váró kérdésekkel kell szembenézni a településeknek: tőkehiány, eladósodottság, növekvő munkanélküliség, hiányzó önerő a fejlesztésekhez, infrastrukturális hiányok.;

A Norvég alap és az Európai Gazdasági Térség (EGT) segítségével Nyíregyháza és Beregszász olyan pályázati forrásokhoz jutott, amelyet a határon átnyúló együttműködés fejlesztésére fordíthatnak, megcélozva ezt a speciális és egyben hátrányos helyzetű térséget. A szakemberek azt mondják, számos kitörési pontot kínál az együttműködés. A válság idején a legnagyobb hangsúlyt a gazdasági kooperációra fektetik. Ukrajna ugyanis harmadik országnak számít az uniós támogatások besorolása szerint, így a közös elképzelésekhez számos forrás áll rendelkezésre. Emellett Beregszász kapu lehet a keleti piacok felé is. A két város közötti együttműködést ráadásul semmilyen kommunikációs probléma nem akadályozza, mivel a határ közeli településen a többség a magyart tartja anyanyelvének. A hatékony együttműködés példája a nyíregyházi székhelyű Nyírségvíz és partnervállalata, a beregszászi tulajdonban lévő Kárpátvíz között létrejött szerződés. A szabolcsiak segítségével a beregi városban szennyvízhálózat épül, és megfelelő ivóvízhez juthatnak az itt élők. Beregszászon ugyanis a legtöbb feladatot a nem megfelelő minőségű vagy hiányzó közműhálózat jelentette. A két város együttműködése mindezek mellett segíthet abban is, hogy egymásra találjanak a kis- és közepes vállalkozások, megélénküljön a különböző profilú vegyesvállalatok alapítása. Nyíregyháza és Beregszász a pályázat segítségével különböző kiadványokat is készíthet, amelyekkel a lehetséges befektetőket, partnereket kívánják megcélozni. A kooperáció során több konferenciát is szerveznek, a legutóbbit néhány hete éppen a határ túloldalán szervezték meg. Itt az együttműködés eredményeiről számoltak be a résztvevőknek a közös projektekben résztvevő önkormányzati és gazdasági szakemberek. A befektetések és a gazdaság mellett szó esett a közös gyökerű kultúra ápolásáról és a helyi kiváló adottságok következtében „a határon átnyúló” borturizmus lehetőségeiről is. ;

Oldal: Ide írhatod a weboldalad új lapjának a címét
Ide írhatod a honlap főcímét, ami legfeljebb 75 karakter lehet! - © 2008 - 2024 - smafia.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat